12 évesen, '89-ben volt egy balesetem. Megsérült a gerincem, L1-L2 közt, akkor tolókocsiba kerültem, amiből így-úgy, de kikászálódtam. Egyszer, gondolom, erről is írok itt bővebben, most elég annyi, hogy egy ideje egy bottal járok (hosszabb távra kettővel). Nem könnyed sétát kell azért elképzelni.
A balesetem előtt síeltem még gyerekként, és tavaly tavasszal elkísértem pár barátomat egy kétnapos kiruccanásra Ausztriába. Majdnem 20 éve nem voltam hó, hegy, síléc közelében, és valahogy elemi erővel csapott arcba a dolog, hogy hiszen ezt én imádtam. Azzal a gondolattal -- elhatározással? -- jöttem haza, hogy márpedig ezt meg kéne próbálni újra. A gondolatot szó követte, és végül kitaláltuk, kigugliztuk, hogy bizony nagyszerű megoldások vannak rá, elsősorban ez a mono-, sitski. Akár deréktól lefelé (sőt...) 100%-osan lebénult emberek is nagyszerűen tudnak vele síelni, legalábbis a Youtube-on úgy látszik. Őszintén szólva én még nem próbáltam ki, január 10-ére van lefoglalva a cucc meg az oktatás hozzá, de addig is megosztom, amiket megtudok.